🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > N > Napóleon, II.
következő 🡲

Napóleon, II., François Charles Joseph Bonaparte (Párizs, Fro., 1811. márc. 20.-Schönbrunn, Alsó-Au., 1832. júl. 22.): római király (1804-13), rechstadti herceg. - I. Napóleon fr. cs. (1804-15) és Mária Lujza fr. cs-né (1810-15) egyetlen fia. Apja születése után római kir-lyá és örökösévé tette, de ~ sohasem uralkodott. 1811. IV: anyja Bécsbe vitte, sem apját, sem Fro-ot nem láthatta többé. Anyja 1814. IX: a bécsi kongr-on Parma hgséget kapta. Őt Bécsben nagyapja, I. Ferenc osztr. cs. (1804-35) és m. kir. (1792-1835) neveltette, akitől 1818. VII. 22: a reichstadti hg. c-et és uradalmat kapta. Nevelői igyekeztek elzárni atyjának és hazájának emlékétől, származásának tudatát megőrizte. Zsarnok nagyapja kívánságára 1822: belépett az osztr. hadseregbe, 1828: kapitány, 1831: őrnagy. A „Sasfiók” tüdősorvadásban, anyja karjai közt halt meg; a kapucinusok sírboltjában temették el. III. Napóleon cs. (ur. 1852-70) 1852. XI. 7-i rendeletével ~ néven a fr. uralkodók közé vétette föl. Hamvait a nácik 1940 nyarán Fro-ba szállíttatták. 88

Lumbroso: Napoleone II. Roma, 1902. - Werttheimer: Der Herzog von Reichstadt. Stuttgart, 1902. - Stacton, David: A Bonaparték. Bp., 1975:456.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.